Népi megfigyelések, hagyományok
Június
Szent Iván hava
WEÖRES SÁNDOR: HAT VERS
SZENT IVÁN HAVA
Lassú tűzzel guruló Nap, gabonával vemhes hónap templomában áldozópap! Mit tudsz a tűnő örömről, ami a rügyön dörömböl, hőt-hűst váltó légbe bömböl? Vasárnap van: ládd, a réten lányok kergülnek középen, mint a hattyúk, habfehéren. Melleikben lángok laknak. Hogy mit kapnak, hogy mit adnak, meg se kérdik. Így mulatnak. Áldd meg őket, bizsergető arany-korbács, nedv-kergető legmagasabb égi tető! | Csókold hajról-hajra őket s a lócán a vén ülőket és a tarka temetőket. Pondró ébred zöld ereken, görnyedt ember bottal megyen, csontváz kattog fönn a hegyen. Lompos farkú szél csatangol, por-gubát varr, ágat hangol. Tej csordul a nagyharangból. Örök éjű forró csónak, élettelen! maradj jónak, kötözőnek, oldozónak. |
június 8. Medárd napja
Elsősorban az időjóslásról nevezetes. Ezen a napon erős lehűlés várható. A közhiedelmek szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor 40 napig esni fog – ha süt a nap, akkor 40 napig szárazság lesz.
A 40 napig tartó özönvíz a bukovinai magyarok szerint szintén ezen a napon kezdődött.
Megfigyelések szerint, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor.
június 10. Margit napja
Margit napján nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy.
Ez az időszak a len, a retek, a káposzta vetésének ideje.
Általában esős napként tartották számon.
június 1. Páduai Szent Antal napja
Páduai Szent Antal ferences rendi szerzetes, a szembetegek, a gyulladásban szenvedők oltalmazója. Baranyában e napon gyújtják ősi módon a gyógyító erejű „Szent Antal tüzét”.
A magyarországi templomok szinte elmaradhatatlan szobra, mely előtt általában pénzgyűjtő persely áll. Az adományokból a szegényeket támogatták.
E naphoz kapcsolódik még a „Szent Antal tüze”, vagyis az orbánc gyógyítása ráolvasással.
Szent Antal napja dologtiltó napnak számított.
június 15. Vida napja
Vida napja a nyarat jelenti. A szántóföldi növények befejezik növekedésüket és az érés időszaka következik. A rákok és a halak már teljesen kifejlődnek ekkorra.
június 24. Szent Iván napja
Virágos Szent János vagy Szent Iván a nyári napforduló ünnepe. Az év legrövidebb éjszakáját Európa nagy részén ősi rítusokkal ünneplik. Nálunk a fiatalok tűzugrása és szentiváni énekei méltók említésre.
„Hosszú, mint a szentiváni ének”
A szentiván-napi szokások a keresztény motívumok mellett még ma is őriznek ősibb, pogány hagyományokat. Ezek legnagyobb részt a tűz tisztító, gyógyító és termékenyítő hatásába vetett hitben gyökereznek.
Szokás volt e napon a tűzvész ellen mezei virágokból, füvekből koszorút kötni és a ház elejére akasztani
Sok helyen a tűzbe – gonosz űzés céljából – gyógyfüveket, gyümölcsöt, egyebet dobnak. A gyerekek szentiváni almát szórtak, hogy betegek ne legyenek; Baranyában a sült almákból néhányat a temetőben, a sírhantokra tettek.
Számtalan hiedelem, babonás szokás fűződik e naphoz. A tűzgyújtáshoz a gyerekek üszögöket vittek és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszögesedjék.
Szent Ivánkor már megszakad a búza töve, nemsokára aratás kezdődhet. Az őszi répa és a retek vetőnapjaként is említik.
A szentiváni tűzgyújtásra vonatkozó első hiteles említések a XV-XVI. századból származnak. A magyarok a tűzgyújtást szentiváni tűznek nevezik, míg az ünnepet magát inkább Szent János ünnepének hívják.
június 29. Péter-Pál napja
Az aratás kezdőnapja.
A halászok is e napon ünneplik védőszentjüket, Szent Pétert. A nap előestéjén rúdra kötözött ponttyal végigjárták a falut a halászok. Másnap a vízparton halpaprikás és túrós csusza evéssel folytatódott az ünneplés.
Ezen a napon van legjobb íze az epernek, ezért ekkor tartják az eperszüretet is.
Szent Péter a szegedi lakatos cég védőszentje is volt, kezében kulccsal is szokták ábrázolni.